Telefonbeszélgetés ~ 2/17

Serenával mindent kibeszéltünk. Elmesélte, hogy neki már elég régóta tetszik Aaron, és hogy legelőször vele feküdt le. Innen tisztázott minden mást, vagyis az egyetlen pasi, aki az életében volt az a drága bátyám. Érdekes, hogy eddig végig hazudott nekem a legjobb barátnőm, miközben én egyből beszámoltam neki Harryről… Nem tagadom, eléggé rosszul esik.

Már 11 óra is elmúlt, így Serena már Aaron szobájában van. Nem tudom eldönteni, hogy Harry vajon alszik e már, vagy sem. Azt mondta, hogy hívjam fel, ahogy ágyba kerülök. És mivel már mindenki alszik, így inkább megpróbálkozom vele.

Felkapom a telefonomat magam mellől, kikeresem a számát, és tárcsázni kezdem. Három csörgés után meg is hallom szerelmem hangját.

- Miért is csak ilyen későn vagy ágyban? – kérdezte a köszönés nélkül, de hallottam a hangján, hogy mosolyog.

- Mivel Serena csak most ment át Aaron-höz és a többiek is csak most mentek lefeküdni. – tájékoztattam.

- Serena hogy-hogy ott van?

- Keresztapu kitalálta, hogy ma éjszaka kettesben akar lenne Keresztanyuval, így Serenát lepasszolta ide. Így legalább ő is a nagy szerelmével lehet.

- Miért érzem azt, hogy zavar téged Serena és Aaron kapcsolata?

- Nem zavar, csak elképesztően rosszul esik, hogy nekem semmit nem mondtak el ebből. Nem tudom, már mióta titkolják ezt előttem, miközben én Serenának egyből elmondtam.

- Kicsim, ezt már délelőtt átbeszéltük.

- Tudom, sajnálom. Veled minden rendben? Gemmaék?

- Minden a legnagyobb rendben. De valamiről beszélnünk kell. – váltott át komolyabb hangnemre.

- Baj van? – kérdeztem egyből.

- Attól függ, hogy te minek fogod fel.

- Istenem Harry, mondjad már!

- Oké. Nyugi. Az a helyzet, hogy anyuéknak elmondtam, hogy együtt vagyunk.

- MIVAN? Harry, ugye nem mondod komolyan? És mit szóltak hozzá? Most utálnak engem? Téged ugye nem küldtek el onnan. Úristen, Harry, mondj már valamit!

- Ha hagynád, mondanám is. Igen, tényleg elmondtam nekik és egész jól fogadták. Örülnek, hogy végre találtam egy normálisa lányt, csak az nem tetszett nekik, hogy fiatal vagy, de aztán elkezdték mondogatni, hogy a szerelemben a kor nem számít meg ezek, így teljes mértékben elfogadták az egészet. És nem kell félned, nem utáltak meg. – mesélte el az egészet Harry, amitől egy kicsit megkönnyebbültem. – De mindenképpen azt akarják, hogy minél előbb mondjuk el Liamnek.

- Jó, ez várható volt. Tudod mit? Ahogy hazajössz átbeszéljük az egészet.

- Jól van, Kicsim.

- Hiányzol.

- Te is nekem.  De holnap után már otthon vagyok.

- Reméltem is. Az biztos, hogy az első éjszakát nálad töltöm. kuncogtam fel.

- Bébi, kérlek! Ne mondj ilyeneket, amikor nem tudok mit csinálni.

- Lehet, hogy mégis. – mondtam csábító hangon.

- Amy, mire készülsz?

- Mi van rajtad?

- Komolyan bébi? Telefonszexelni akarsz? – nevetett fel.

- Mond azt, hogy te nem akarod, és akkor nem csináljuk. De mielőtt választ adnál csak egy bugyi és az az egyik pólód van rajtam.

- Basszus. Vedd le a pólót! – utasított, és én egyből eleget tettem a kérésének.

- És rajtad még mi van?

- Csak egy boxer. – lihegte. Öröm tudni, hogy ennyitől felizgult.

- Nem szűkös egy kicsit?

- De. Nagyon is az.

- Akkor miért nem veszed le?

- Már lent is van.

- Jó. Akkor érintsd meg magad Harry, de úgy, hogy hunyd le a szemedet és képzeld azt, hogy az ott rajtad

az én kezem. Kezd el lassan mozgatni a kezedet. – hallottam öblös nyögéseit, amitől egyből éreztem, hogy nekem is magamhoz kell nyúlnom. Levettem a bugyimat és feldugtam magamnak két ujjamat. Egyből felnyögtem én is.

- Ugye te is csinálod? – kérdezte Harry akadozva.

- Igen. Kérlek, beszélj közbe hozzám. – kértem.

- Hány ujjad van benned?

- 2.

- Akkor mehet a harmadik is drágám. Képes vagy rá. Ahogy én, te is képzeld azt, hogy az ott az én kezem, és én repítelek egészen a gyönyörig.

- Harry! – nyögtem fel, ahogy a harmadik ujjamat is magamba toltam.

- Jól van, bébi! Szólj a közel vagy, mert én már nem nagyon bírom a nyögéseid miatt.

- Harry, moost! Nem bírom. – nyögtem, miközben hüvelykujjammal a csiklómat kényeztettem.

- Gyerünk, bébi! – mondta, mire elmentem. A telefont ki is ejtettem a kezemből, és mély levegőt kezdtem el venni. Nem hittem volna, hogy képesek leszünk ilyet csinálni valaha. De hiába. Nekem van a legjobb pasim a világon!

- Kicsim! – hallottam meg a telefonomból Harry hangját, mire egyből visszaemeltem a fülemhez.

- Itt vagyok, csak kiesett a kezemből a telefon.

- Megértem, bébi. Remélem, így már csodás éjszakád lesz! – mondta.

- Így csak jobban fogom várni, hogy végre haza gyere!

- Mondtam már, holnap után már együtt alszunk.

- Már alig várom.

- Én is, azt elhiheted. De menj, öltözz vissza! Nehogy valaki meglásson. Jóéjt, bébi.

- Szeretlek. Jóéjt.

- Én is téged. – és azzal leraktuk.

Nem hittem volna, hogy ennyire hiányozni fog. És nem a testiségre gondolok. Sokkal jobban hiányzik az, hogy ezek után belebújjak ölelésébe, és miközben a hátamat simogatja, úgy érjen el az álom. Vagy, hogy apró puszikkal hintse be az arcomat, miközben minden puszi után azt mondja, hogy szeret.

Visszavettem a bugyimat és a pólót, majd bementem a fürdőbe, hogy az arcomat egy kicsit rendbe tegyem, mivel eléggé kipirult. Miután ezzel is végeztem, visszamentem az ágyamba, és próbálkoztam elaludni, azzal a ténnyel, hogy nem sokára Harry végre itt lesz mellettem.