Az álom ~ 2/6

*Harry szemszöge*

Ahogy visszaértünk a strandról, Amy beköltözött a konyhába, hogy csináljon vacsorát. Én leültem a nappaliba, és elkezdtem a TV-t kapcsolgatni. Közben pedig gondolkoztam. Amy csak most lett 16. Én vettem el a szüzességét. Én vagyok neki az első pasija. Lehet, hogy az első csókot is tőlem kapta? Biztos nem. Járt azért bulikba. Legalábbis Aaronnal. Most inkább nem foglalkozok vele. A távirányított letettem, mivel találtam egy focimeccset. Igaz, hogy franciául dumálnak hozzá, de milyen jó, hogy folyékonyan beszélek 3 nyelven.

- Kész a vacsi! – jelent meg szerelmem a konyhaajtóban. MA még nem is néztem meg, hogy mennyire dögös. Kivéve a strandon. De ott nagyon. És nem én voltam az egyetlen. Vagy 3 francia nyálgép fogdosta. Na, azokat mind leütöttem volna, de Amy nem engedte.

- Megyek. – álltam fel a kényelmes fotelből, és odamentem hozzá. Derekánál fogva magamhoz húztam egy csókra. – Mit főztél?

- Csak bundáskenyeret csináltam. Remélem nem gond.

- Tökéletes lesz. – nyomtam a homlokéra egy puszit, majd bementünk a konyhába.

******

Ahogy megvacsoráztunk, megfürödtünk (nem külön-külön), az esti tornát megcsináltuk, majd meztelenül feküdtünk egymás mellett és csak beszélgettünk.

- Amy?

- Igen?

- Én vagyok az első barátod?

- Igen…

- Az első csókodat is én adtam?

- Nem. Az egy buliban volt. De most miért lettél ennyire kíváncsi?

- Nem tudom, csak gondolkoztam ma, és…

- Az régen rossz. Nem kell ezekkel foglalkoznod. Csók terén nem, de máshogyan igenis te vagy nekem az első. És ezt jegyezd meg!

- Jól van, Kicsim. Aludjunk!

- Oké. Jóéjt. Szeretlek. – nyomott egy csókot a számra.

- Én is téged. – ölelkezve feküdtünk az ágyban, majd hamar el is aludtunk.

* Egy tóparti házban voltunk. Az egész banda ott volt, a feleségükkel, és a gyerekeikkel. Legidősebb gyereknek Aaron nézett ki. 26nak nézem. De, ha Ő itt van, akkor hol van Amy? Ránézek a kezemre, és látok rajta egy jegygyűrűt. Házas lennék?

- Harry, gyere, ülj már le! – mosolyog rám kedvesen Danielle. Csak bólintok egyet, majd leülök Louis mellé, aki éppen a kisfiúval játszik.

- Amy és Daisy hol vannak, Harry? – kérdezte Liam, mire felkaptam a fejemet. Miért tőlem kérdezi? És ki az a Daisy?

- Itt vagyunk már apu. – jön ki mosolyogva Amy a házból, kézen fogva egy gyönyörű szép kislánnyal. Amy még mindig gyönyörű. Így 26évesen is. Amy mosolyogva kapja fel a kislányt az ölébe, majd egyenesen odajönnek hozzám. Amy csókot nyom a számra, majd mosolyogva az ölembe teszi a kislányt, aki minden bizonnyal Daisy. – Kérlek, Harry! Ne engedd, hogy több nutellát egyen, és ne is etesd, mert nem akarom még egyszer megfürdetni.

- Még mindig furcsa nekem, hogy a lányom, az egyik legjobb barátom felesége, és már van egy 3 éves kislányuk. – csóválta a fejét mosolyogva Liam.

- Szívem, azt ne felejtsd el, hogy jön a második gyerekük is. – mosolyodott el Danielle, mire Amy mosolyogva simított végig a hasán. Daisyt egy kicsit felemeltem, és megpaskoltam a combomat, hogy az én drága feleségem odaüljön. Amy egyből vette a célzást, és mosolyogva ült le. Végig simítottam fedetlen combján, majd a nyakába pusziltam. Kezemet végül a hasán hagytam, hogy érezzem a kis lurkót, hátha rugdosni lesz kedve.

- Tudod már a nemét? – kérdezte Eleanor.

- Nem. Holnap kell visszamennem az orvoshoz, és akkor tudom meg. – olyan jó volt látni amyt, ahogy egyfolytában mosolyog.

- Helyesbítek. Visszamegyünk. Nem gondoltad komolyan, hogy én itthon fogok várni, amíg te megtudod a kis lurkónak a nemét.

- Jó, akkor ketten megyünk.

- Harry, komolyan csak annyi szerencséd van, hogy szereted a lányomat. Ha nem látnám, hogy ilyen boldog már réges-rég összevertelek volna. – Liam.

- Liam! Én, kérlek rá, hogy állj már le! Bármikor összejön így az egész csapat, csak azt halljuk tőled, hogy mit csinálnál Harryvel, ha megbántja a lányodat. Jól szeretnénk magunkat érezni. És nézz Amyre. A második gyereket várja Harrytől. Szerintem, ha Hazz nem szeretné, akkor használna legalább egy rohadt óvszert. Mindenki elfogadta, hogy együtt vannak, csak te nem. Pedig már lassan 10(!) éve együtt vannak! – szólt drága apósomra Perrie. Na, ezt sem gondoltam volna, hogy egyszer pont Perrie fog engem megvédeni.

- Oké, leállok. Kértek sört?*

Felriadtam álmomból. Ez az álom eléggé előre vetítette a jövőt. Vagyis remélem. De akkor Liammel nagyon nehéz dolgunk lesz. De Amyvel leszek, akivel 2gyermekem is lesz, ha nem több. Mosolyogva fordultam Amy felé, majd a kezemmel a hasát kezdtem el simogatni.

- Harry, nem vagyok terhes, hogy a hasamat simogasd. – nyitotta ki szép barna szemeit.

- Még.

- Mi van? Nem használtál óvszert vagy, mi?

- Nyugi, Kicsim. Használtam. Csak meseszép álmom volt. – csókoltam meg lágyan.

- Mit álmodtál? – nézett rám mosolyogva.

- Hogy van egy 3éves lányunk, és a második gyerekünket várod.

- Szerintem meg fog történni? – bújt oda hozzám.

- Nagyon remélem szívem. Nagyon remélem. – nyomtam egy puszit a homlokára, majd úgy helyezkedtünk, hogy kényelmesen tudjunk elaludni.