A bizonyos csók miatt ~1/14

Nagyon jól tudom, hogy Liam nagyon ki fog borulni, ha elmondom neki, hogy mi is történt velem és Joshsal, de őszintének kell lennem. Ha Andyt nem is mondom el, legalább ezt tudja.

- Hát… - kezdtem bele, de semmi erőm nem volt hozzá. Nagyon jól tudom, hogy ezzel elveszítem Liamet, de már tényleg mindegy. – Egyik napot Joshsal töltöttem, és hazakísért. Aznap sokkal közelebb kerültünk egymáshoz. Nem, nem feküdtünk le egymással, de csók volt. – mondtam el a történteket egy szuszra. Andyre néztem, aki szorosan mellém állt, nehogy Liam annyira ideges legyen, hogy meggondolatlanságot csináljon. Aztán Liamre néztem, aki még mindig emésztette a hallottakat, de nagyon látszott az arcán, hogy csalódott. – Kérlek, mondj valamit!

- Nem tudok mit mondani erre Danielle. Én kikötöttem, hogy semmit nem fogok csinálni Leonával, csak el vinni randizni. Erre te… Az első ember szájába belemászol. Remélem tisztában vagy vele, hogy soha nem csalódtam akkorát emberben, mint most benned? –a könnyek egyre csak gyűltek a szemembe, amik hamarosan az arcomon folytak le. Megállíthatatlanul elkezdtem sírni, és az sem segített, amit utána fűzött hozzá. – A legjobb az lenne, ha most egy ideig hanyagolnánk egymás társaságát. Ennek a Royal Variety próbáknak vége van, utána tényleg nem kell, hogy találkozzunk.

- Liam ne csináld ez! Könyörgöm! Egy alkalom volt! Akkor is…

- Akkor is mi volt? Nem hiszem, hogy Josh kényszerített arra a csókra.

- Nem, de Liam. Tudod jól, és Josh is nagyon jól tudja, hogy csakis téged szeretlek, és nekem nem számított az a csók.

- Ennek már mindegy Danielle! Andy, majd beszélünk. – pacsizott le legjobb haverjával, majd kiment a szobából. Ismét összetörtem. Csak most sokkal rosszabb voltam, mint reggel. Most Andy nem tudott felkaparni a földről, mert nem engedtem neki. Rettentő ideges voltam magamra. Belegondolok, hogy mit szólt volna ahhoz, hogy Andyvel is csókolóztam… Az maga a pokol. Rettentő hangosan sírtam. Nem ismertem magamra. Hogy tudok ennyi sírni? Miatta? A válasz egyszerű. Teljes szívből szeretem.

- Danielle, kelj fel! – húzott fel valaki, akiről tudtam, hogy nem Andy, mivel Ő soha nem ért volna hozzám ilyen erősen. – Nem eshetsz depresszióba! Elmondtad neki, és pont. Legalább tudja! Ne csináld ezt! Semmi értelme nincs!

- DE szeretem. Nem bírom nélküle. Ez az elmúlt néhány hónap maga volt a pokol. Főleg olyankor mikor a különféle cikkeket olvastam, ahol Leonával virított. Már az is szar volt. De akkor tudtam, hogy bármikor együtt lehetünk ismét. Most gondolj bele. Ha a menedzsment most benyögné, hogy együtt lehetünk, Liam nem foglalkozna vele, mivel most teljes szívből megutált.

- Ne mutasd ki ennyire, hogy fáj!

- Őszintén! Ha veled és Eleanorral történne ez, akkor szerinted Eleanor milyen állapotban lenne?

- Nem tudom. Biztos, hogy rosszban. De te erősebb vagy minden lánynál, akit valaha is ismertem. Ezen is túl fogsz lépni. Ha nem is hamar, de idővel. És Liam is rájön, hogy nem is követtél el akkora hibát. Csak ne lássalak így, oké? – nézett bele mélyen a szemembe.

- Oké. De most mennem kell. Próbára jöttem, nem pedig drámázni. – mosolyogtam rá, mire bólintott is kiment a szobából. Andyre néztem, aki szó nélkül odajött hozzám, és megölelt. Hosszason öleltük egymást, majd mi is kimentünk a szobából, és elindultam a próbára.

Andy most is megvárt, és hazakísért, de most természetesen nem aludt itt, mivel nem akartunk még nagyobb balhét, mint ami van már.

/1 héttel később/

Nem járok be próbákra, nem voltam az élőn shown sem. Cserbenhagytam Jameséket, mivel nem mentem el nekik drukkolni. A TVből néztem az eseményeket, és fájó szívvel néztem végig James és Ella párbaját, ahol James nyert.

Szerda van, ami azt jelenti, hogy már javában mennek a próbák a következő showra, de a Royal Variety-ra is. Az elmúlt egy hétben Andy jött át nagyon sokszor, meg háromszor voltam Royal Variety próbán. Máshova nem is mentem. De még ez is sok volt nekem, mivel ott mindig láttam Liamet. Nem zavartatta magát, hogy milyen pocsékul nézek ki, miközben tudta, hogy miatta van az egész.

Éppen a szokásos délutáni alvásomra készültem, amit egy hete vezettem be, mikor csengettek. Semmi kedvem nem volt vendégekhez. Lassú léptekkel mentem ajtót nyitni. Ahogy kinyitottam megpillantottam Jamest, Ellát és Josht. Mindhármuk arcán látszik, hogy aggódnak értem.

- Sziasztok. – szólaltam meg, mire Ella egyből odajött és magához ölelt.

- Minden rendben? – Ella.

- Semmi sincs rendben. – remek, megint elkezdtem sírni… Ella elkezdi simogatni a hátamat, majd visszavezet a nappaliba. Leülünk mindannyian a kanapéra, majd mindhárman érdeklődöen néznek felém.

- Liam végleg megutált. Más nem tudom vissza csinálni. Hülye voltam, aztán a hülyeségemet elmondtam neki, majd megutált. Látni nem akar már…

- Elmondtad neki? – nézett rám meglepődve Josh. Tudtam, hogy mire gondol. A mi csókunkra.

- Igen. Muszáj volt, hogy egy másik sztorit lefedjek vele.

- Várjunk, mit mondtál el Liamnek? Én vagyok az egyetlen, aki nem ért ebből az egészből semmit sem? – néz körbe James.

- Én sem értek semmit. Danielle, vagy Josh! Mondjátok már el, hogy mi volt. – szólalt meg Ella is. Félve Joshra nézek, aki nem néz a szemembe. Van egy olyan érzésem, hogy haragszik rám. De egyszer úgyis megtudták volna, akkor most miért ilyen??

- Az egyik napot Joshsal töltöttem. Nagyon jól elvoltunk, vásároltunk, kávéztunk meg minden. És este meg hazakísért. És, hát.. Akkor elcsattant egy csók is közöttünk. Liamnek meg ezt elmondtam, így utál…

- De még mindig nem értem, hogy miért is kellett elmondanod Liamnek… - nézett fel Josh.

- Mert a múlthéten Andy nálam aludt, de nem történt semmi, de Liam azt hitte. Teljesen kiborult, és mikor odamentünk hozzá, hogy legalább Andyre ne haragudjon, így magamra vállaltam, hogy én csináltam hülyeséget, de Andy nem. Aztán ezt elmeséltem neki, és közölte, hogy az lenne a legjobb, ha egy ideig kerülnénk egymás társaságát. – ahogy az utolsó mondatot mondtam ismét könnyek gyűltek a szemembe, amiket gyorsan le is töröltem. Még mindig fáj, amiket a fejemhez vágott. De teljesen igaza volt. Egy ribanc lettem. Nincs barátom, és csak simán váltogatom a csók partnereimet. Körülnéztem a szobán, és láttam, hogy meg sem tudnak szólalni. Azért nem ennyire megdöbbentő tényt közöltem velük. Jó, tényleg furcsa, hogy Joshsal csókolóztam, de nem ennyire.

- De ti, ugye nem vagytok együtt? – mutatott rám és Joshra Ella.

- Nem, nem, dehogy. – mondtuk egyszerre Joshsal. Még hogy én és Josh? Jó vicc. Nekem más nem kell csakis Liam. Arra meg várhatok egy jó ideig. Jó hosszú ideig.

- Akkor Liam most engem is utál, ne igaz? – Josh.

- Azt nem tudom. Csaj azt, hogy bennem nagyon nagyot csalódott, így elég sokáig tényleg vége van a kapcsolatunknak. De azt nem hiszem, hogy rád, annyira nagyon haragudna. – még beszélgettünk egy ideig, majd a fiúknak próbára kellett mennie, így Ella is elment. Megint egyedül maradtam. De talán nem is akkora nagy baj. Mostanában egyedül sokkal jobb, mint társaságban.