-->

2012. november 30., péntek

Hogy kerülhettem ide? ~1/9


Sziasztok.:) Itt is van az új rész.: Remélem tetszeni fog.:) Írjatok komit, és szavazzatok is  a részre, hogy milyen lett.: És, ha még nem iratkozzatok fel, akkor azt is tegyétek meg.:)
Love.: Dzsenniii.♥

Megmagyarázhatatlan okokból nagyon boldog vagyok. Már így keltem fel. Ahogy megszólalt reggel 7-kor az ébresztőm nem azt csináltam, hogy visszanyomta, ahogy szoktam, hanem mosolyogva (!?) felkeltem, és beköltöztem a fürdőszobába. Gyorsan lezuhanyoztam, magamra kaptam a ruhámat, majd kimentem a konyhába. Feltettem egy kávét főni, miközben reggelinek elkezdtem meleg szendvicset gyártani. Míg betettem a sütőbe a szendvicseket, bepakoltam a táskámba azokat, amik ma kelleni fognak. Magyarán edző ruha, dezodor, némi smink, víz. Meg még ez-az, ami a kezembe akadt. Mire végeztem a meleg szendvicsem és a kávém is készen lett, így leültem az asztalhoz, és szépen, nyugodtan megreggeliztem.
Erre is már jó régen volt példa. Reggelente általában mindig csak rohantam… De mivel most időben felkeltem, így mindenre volt időm. Még arra is, hogy evés után szépen, gondosan elmosogassak. Amit általában minding estére hagyok, de most inkább letudtam.
Miután elmosogattam, felkaptam a táskámat, majd elindultam a garázsba. Beültem a kocsimba, kitolattam, majd teljes erőből gázt adtam. Maximumon ment a Hits rádió, és nagyon nem érdekelt, hogy egy rendőr vagy bárki megállít. Most éreztem magamat szabadnak. Biztos, hogy a tegnapi csók kellett ehhez. Azzal éreztem azt, hogy senkié sem vagyok. Csakis a magamé.
Megérkeztem a stúdióhoz, leparkoltam az egyik szabadon állóhelyre. Kiszálltam az autóból, majd hangosan bevágtam magam mögött az ajtót, és megnyomtam a kulcsomon lévő gombot, ami lezárta és beriasztózta a kocsit. Mosolyogva mentem be, majd a portáról elkértem a kulcsomat, és mentem is az öltözőmhöz. Lepakoltam a cuccomat, kivettem az edző cuccomat, majd átöltöztem.
Mivel még volt bőven időm a próba kezdetéig, így felnéztem twittere. Mióta Liammel szakítottunk nagyon ritkán vagyok. Főleg azért, mert Liam nagyon gyakran van fent, és akkor mindig az ő tweetjeit nézném, és valahogy azt nem akarom. De azért sem szeretek mostanában fent lenni, mert elég sok megjegyzést kapok a Liammel való szakításunkról. Nagyon sokan írnak, hogy hiányolnak engem, és a Payzert, és sajnálják az egészet, de nagyon sok olyan is kapok, hogy végre szakítottunk, és Liam végre szingli. Hát, igen… Ők nem tudják, hogy mi megy a háttérben. Ha tisztában lennének ezzel, akkor szerintem nem kapnék ilyeneket… Nem írtam ki semmit sem twitterre, csak megnéztem, hogy mi újság. Zsebre tettem a telefonomat, felkaptam az üveg vizemet, és mentem is a próbaterembe.
Még nem volt bent senki, mivel elég korán is volt. Bekapcsoltam a zenelejátszót, és elkezdtem improvizálva táncolni. Nagyon rég csináltam ezt. Úgy éreztem, hogy ezzel a tánccal minden dühömet ki tudom fejezni. Minden csalódásomat, és minden érzelmemet is. Megjelent előttem az elmúlt másfél hónap eseményei. Liammel való szakításunk, Jamesékkel való kocsmázás, Andyvel a salsa klubban megesett csókunk, majd Josh. Josh és a tegnap este. Nagyon élveztem, de mégis Liamet szeretem. Egy csók nem tudja velem elfeledtetni az elmúlt majdnem két évet. Mivel semmilyen erős érzelem nem köt Joshhoz, így nehéz… Liam, meg… Őt meg még mindig teljes szívemből szeretem.
A zene kezdett egyre gyorsulni, ahogy a mozdulataim is. Mindent kikapcsoltam magamban. Csak is a zenét halottam, és a lépéseimre figyeltem. Az idő múlása sem foglalkoztatott. Csak táncoltam. Semmi mást nem szeretek ennyire, mint ezt. A tánccal mindent kilehet fejezni. Bármi van benned, bármi nyomja a lelkedet, ezzel le lehet vezetni az idegeidet, és még azt is, ha menthetetlenül boldog vagy.
Mikor vége lett a zenének, hangos tapsot ütötte a meg a fülemet. Az ajtó felé néztem, ahol ott állt Josh, George, JJ, Jaymi, James és Ella. Fogalmam nincs, hogy James és Ella mit keresnek itt, hiszen nekik nem is itt van próbájuk. Rájuk mosolyogtam, majd zavaromban nem tudtam mást tenni, odamentem a vizemhez, és inni kezdtem. Igen, mikor egyedül táncolok, és úgy látnak, akkor igenis zavarban vagyok, megmagyarázhatatlan okok miatt.
- Még soha nem láttunk így táncolni. – mondta James, miközben mind a hatan odajöttek hozzám.
- Hát… nagyon rég táncoltam csak úgy. Magamban. Úgy, hogy senki sem néz. És, hát, túl sok minden történt velem az elmúlt másfél hónapban. Ki kellett már valahogyan adnom. És erre a legjobb megoldás a tánc.
- Ja, ezt már sok helyen hallottam. De, mesélj! Mik történtek veled, hogy ilyen táncra kellett kényszerülnöd. Mert mi csak Liamről tudunk. Biztos, hogy van valami más is a háttérben. – JJ. Itt óvatosan Joshra néztem, aki nagyon mosolygott, majd visszakaptam a tekintetemet JJre.
- Annyira nagy, említésre méltó dolog nem történt. Csak így aminek ki kellett jönnie, az ki is jött. De ennyire rossz volt, vagy mi?
- Ne hülyéskedj már! Nagyon jó volt. – mondta Ella, és odajött hozzám megölelni. Visszaöleltem, és átnéztem a vállán, és Joshra néztem, aki az elmúlt néhány percben, amióta bent vannak le nem vette rólam a szemét. Amíg tartott az Ellával tartó ölelésem, végig egymást néztük.
- Dan, nekünk most Ellával mennünk kell próbára, de próbák után nem ülünk be valahová? – nézett körbe James.
- Felőlem mehetünk. Srácok? – mondtam és a többiekhez fordultam.
- Nekünk is jó. – mondta Josh.
- Remek. Akkor próbák után idejövünk Jamesszel, és mehetünk.
- Inkább egy kicsit később, és az öltözőmhöz gyertek. Nekem még át is kell, majd öltözzek meg ezek. – mutattam magamra.
- Oké, akkor majd ott találkozunk. De tényleg mennünk kell! Sziasztok! – azzal Jamesék ki is mentek. 5-en maradtunk bent, míg vártuk a többi táncost. Nem akarom Josh szemébe nézni, mert biztos, hogy elpirultam volna, amit JJ biztos, hogy észrevette volna.
Alig kellett néhány pillanatot várnunk, és megérkezett a többi táncos is, amit én nagy sóhajjal fogadtam. A megkönnyebbüléstől sóhajtottam, mivel nem akartam, hogy tovább maradjon ez a kínos csend. Mivel már mindenki itt volt, így elkezdhettük a próbát.
Szerintem nagyon jól telt az egész próba. Joshsal az egészet végig hülyéskedtük. De komolyan. Igaz, hogy Taylor nem igazán nézte jól szemmel ezt az egészet, de minket most az érdekelt a legkevésbé. Alig tudtunk próbálni, mert nem bírtunk leállni a nevetéssel.
- Na, jól van Danielle! Állj le! Mi komoly próbát szeretnénk! Nem vicces! – próbálta ezt bemesélni nekem Josh, de látszott rajta, hogy nem bírja nevetés nélkül.
- Igen? Elnézést kérek, de szerintem ezt az egészet te kezdted. Én csak folytattam.
- Én kezdtem?
- Igen te.
- Na, megállj! – mondta, majd elindult felém. Fogalmam nem volt arról, hogy mégis mit akar ez csinálni velem, de mikor odaért hozzám minden világos lett. Mint egy krumpliszsákot a vállára dobott, és úgy kezdett el velem futni a próbaterembe. Hallottam, ahogy a többiek, majd megfulladnak a nevetéstől, amin én is nevettem, de közben ütlegeltem Josh hátát.
- Állj már meg! Basszus, Josh! Tegyél már le! – mondtam ezeket, meg társait is. Még futott velem olyan 3-4 kört, mire végre letett. – Köszönöm! – néztem rá gúnyosan, és elkezdtem igazítani a gyűrött ruhámat.
- Ööm… Remélem nem zavartam meg semmi fontosat… - hallottam meg egy ismerős hangot az ajtó felől. Oda kaptam a fejemet, és Carolinet találtam magam előtt. Szigorú pillantásokat kaptam tőle, és tudtam, hogy bajban vagyok.
- Srácok, mit szólnátok egy ebédszünethez? – fordultam a többiekhez, akik csak bólintottak egyet, és mentem is kajálni, én pedig odamentem Carolinehoz.
- Ugye tudod, hogy ezt most meg kell magyaráznod?
- Igen, tudom. Menjünk ki a kávézóhoz, és ott mindent elmondok. – nem mondott semmit, csak elindultunk. Kikértünk egy-egy szendvicset, meg üdítőt, és leültünk a szokásos asztalunkhoz.
- Na, mondjad! Mi volt az-az egész, amikor bementem? – támadott le egyből.
- Hát… Semmi… Vagyis, nem tudom. Tegnap elmentünk Joshsal a plázába, és ott találkoztunk Leonával, és elkezdtünk vele beszélni. Elmondta, hogyha Liam ebbe az egész szakítós dologba nem ment volna bele, akkor vagy őt, vagy az egész bandát kirúgták volna a kiadótól, és ugye ezt senki sem akarja. Aztán mondta, hogy ő sem akarja ezt az egészet, mivel most neki is van egy srác, akivel minden jó lett volna, meg ezek. Aztán Josh és én beültünk egy kávézóba, és csak elkezdtünk mindenféléről beszélni. De tényleg minden szóba jött. Aztán hazakísért, és mikor már elköszöntünk, és indultam volna befelé visszahúzott magához és megcsókolt. De az én hibám is volt, mivel nem tiltakoztam, de nem is akartam, mert igenis jól esett… - meséltem el Carolinenak az egész tegnapi napot.
- Mióta szakítottatok Liammel már két emberrel smároltál. Nagyon jól nyomod, drágám!
- A legjobbat kihagytam az elmúlt hétből…
- Na, mondjad! Ne kímélj!
- Hétfőn, kedden és szerdán lefeküdtem Liammel…
- MI VAN? – csúszott vagy 3 oktávval magasabbra a hangja, aminek következtében a fél kávézó minket nézett. – Mi az, hogy 3szor lefeküdtél Liammel, miután szakítottatok?
- Volt az több is, de az mellékes. Nem tudom, csak kívántuk egymást, meg hiányoztunk egymásnak, meg minden. Most komolyan, szerintem, ha neked is lenne alkalmad egyből lefeküdnél Harryvel megint. – ahogy az utolsó mondatot kimondtam láttam, ahogy Caroline elpirul. – Ó-óóó… Mi történt veled meg Harryvel az elmúlt napokban????
- Öm… Hát a szerda éjszakát együtt töltöttük, és…
- Akkor most megint együtt vagytok? – vágtam közbe, miközben felcsillant a szemem. Szerintem igenis szép pár voltak. Igaz, hogy 15 év korkülönbség, de akkor is. Szerelemben a kor, a tömeg és a magasság nem számít. Liam és köztem is 5 év van az én javamra, szóval…
- Nem. Vagyis nem hiszem. Szerintem megint ez a „kavarunk, mert így jó nekünk” dolog lesz. Semmi több. De majd hozza a sors! De, te! Nagyon figyelj, hogy mit kivel csinálsz. Lehet, hogy te nem fogod ezeket komolyan gondolni, de ki tudja, hogy Josh mit gondol. Oké?
- Oké… - megettük a szendvicseinket, majd visszamentünk a dolgunkra.
*Próba után*
- Na, akkor indulás! – jöttem ki az öltözőmből. Mivel már mindenki ott volt az ajtóm előtt, így el is indultunk. Fele társaság a kocsimmal, a másik fele pedig taxival. Velem jött James, Josh és JJ, a többiek pedig taxival. Direkt nem kezdeményeztem beszélgetést, így csak hallgattam, amit az a három bolond beszélt. Hamar odaértünk a szokásos pubunkhoz.  Néhány perc múlva már Elláék is ideértek, így bementünk, és elfoglaltunk egy boxot.
- Na, akkor megyek is az italokért! – állt fel James, majd magával hívta George-t is, hogy el tudják hozni a piákat. Hamar vissza is értek egy egész tálca alkohollal. De ott volt egy üveg cola is Ellának, mivel szegény még csak 16, így nem akarjuk megrontani. A francokat. Mindig iszik ő is velünk, csak lightosabban.
Ahogy lehúztuk az első, majd a második, utána a harmadik kört teljes képszakadás lett.
****
Ugyanaz a menet, mint mikor Andyvel voltam a Salsa clubba. Fájó fej… Alig tudtam kinyitni a szememet… Újra próbáltam kinyitni a szememet, és megint másodjára jártam sikerrel. Óvatosan felültem, majd körbe néztem a szobában. Nagyon ismerős volt a szoba, ahol találtam magamat, mivel felismertem, hogy nagyon nem az én házamban vagyok. Lassan oldalra fordítottam a fejemet, hogy megnézzem, ki van mellettem. Nem hiszem el… Hogy kerülhettem ide? Hogy kerülhettem Liam házába, és ágyába???

4 megjegyzés:

  1. hát.. erre nagyon kíváncsi leszek,hogy hogy kerül oda..:D nagyon jó rész lett! nagyon jól írsz! és a blogodat is mindig örömmel olvasom és minden nap feljövök megnézni hogy van-e új rész! :D
    nagyon várom a kövit! siess ..
    xoxo :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. köszönöm szépen.:))) ha minden jól megy, akkor vagy ma este, vagy holnap fent lesz a rész.:)))) Xx

      Törlés
  2. Wow! Nagyon jo feji lett! Kiváncsi vagyok arra hogy hogy került Liamhez... Köviit minél hamarabb!

    VálaszTörlés